Ahogy változik az időjárás, egyre többen tapasztalnak a náthához vagy az allergiához hasonló tüneteket. Sokan szenvednek ilyenkor orrfolyástól, tüsszögéstől, szemviszketéstől és fáradtságtól. Bár a nátha és az allergia tünetei gyakran hasonlóak lehetnek, kezelésük és megelőzésük teljesen más megközelítést igényel. A megfázás és az allergia közti különbségek megismerése ezért a kezelés első lépésének minősül.
Mi is pontosan a nátha?
A nátha, más néven megfázás, egy vírusos eredetű légúti megbetegedés, melyet leggyakrabban a rhinovírusok csoportjába tartozó kórokozók okoznak. A nátha elsősorban cseppfertőzéssel terjed, így a különösen hideg hónapokban fordul elő leggyakrabban, mikor az emberek sok időt töltenek zárt és száraz terekben, viszonylag közel egymáshoz. A megfázások döntő többsége ebből kifolyólag a szeptember és április közti időszakban jelentkezik, a meleg időjárást kezdetével előfordulásuk száma nagy mértékben csökken.
A nátha jellemzői és tünetei
- Orrdugulás, orrfolyás (kezdetben vizes, majd sűrűbb váladékkal)
- Torokfájás
- Köhögés
- Könnyezés szemviszketés nélkül
- Hőemelkedés, esetenként láz is előfordulhat
- Általános gyengeség, fáradékonyság
- Fejfájás, izomfájdalmak
A nátha általában 7–10 nap alatt magától elmúlik, viszont bizonyos tünetek tovább is tarthatnak. Hosszantartó tünet válhat például a köhögésből vagy a torokfájásból, melyek akár hetekig is elhúzódhatnak.
Mi az allergia?
Az allergiát a náthával ellentétben nem kórokozó okozza, hanem a szervezet túlzott immunreakciója olyan anyagokra, melyek egyébként ártalmatlanok lennének. Ilyen anyagnak minősül például a pollen, poratka, állatszőr vagy akár a penészgomba is. Bizonyos allergének csak az év egy adott szakában vannak jelen, mint például a virágpollenek, ezek évszaktól függő, úgynevezett szezonális allergiát okoznak, ezek főként tavasszal és nyáron jelentkeznek. Ezzel szemben más allergének folyamatosan jelen lehetnek, mint például a poratka vagy akár velünk élő kedvenceink szőre, amelyek évszaktól függetlenül, egész évben panaszokat okozhatnak, ezt hívjuk perenniális allergiának.
A pollenallergia tünetei szorosan összefüggnek a pollenszezon, avagy az allergén növény virágzási időszakával. A pollenszezon ebből kifolyólag március elejétől egészen szeptember végéig tart. A leggyakrabban a parlagfű okoz pollenallergiát, ezért a pollenszezon csúcsidőszakának az augusztus közepétől szeptember végéig tartó intervallumot tekinthetjük.
Allergia és klímaváltozás
A klímaváltozás a növények virágzására, így az allergiaszezon időtartamára is befolyással van. A pollenek nemcsak a virágzó növények közvetlen környezetében okozhatnak tüneteket, hanem akár több száz kilométert is megtehetnek a szél segítségével. Emiatt érdemes figyelni a helyi pollenjelentést, hiszen a pollenszezon akár hetekkel is túlnyúlhat a virágzási időszakon.
Az allergia jellemzői és tünetei:
- Tartós, vizes orrfolyás, orrdugulás
- Gyakori, rohamokban jelentkező tüsszögés
- Viszkető, könnyező, piros szem
- Torok- vagy fülviszketés
- Fáradtság, koncentrációs nehézségek
Fontos emellett megjegyezni, hogy az allergia nagyon ritka esetekben jár lázzal. Tünetei a náthával ellentétben sokkal hosszabb ideig, akár hetekig vagy hónapokig is fennállhatnak. Az allergia tünetei csak addig mutatkoznak, míg az allergén jelen van környezetünkben.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Bár a nátha és az allergia ritkán igényel orvosi beavatkozást, vannak olyan esetek, amikor érdemes lehet szakembert felkeresni.
Érdemes orvoshoz fordulni, ha az alábbiak lépnek fel:
- A nátha tünetei nem javulnak 10 napon belül, esetleg fokozatosan romlanak.
- Magas láz, erős fejfájás vagy arcüregfájdalom jelentkezik.
- Az allergiás tünetek tartósan fennálnak és jelentősen rontják a beteg életminőségét.
- Bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy melyik állapotról van szó.
Az orvos allergiavizsgálatot, laborvizsgálatot, illetve szükség esetén más diagnosztikai vizsgálatot is javasolhat a pontos diagnózis érdekében.
Hogyan kezelhető a nátha?
A nátha kezelése elsősorban tüneti, mivel a vírusfertőzésre nincs célzott gyógyszer. Az alábbi módszerek viszont segíthetnek a tünetek enyhítésében:
- pihenés, sok folyadék bevitele
- láz- és fájdalomcsillapítók használata
- orrspray, orrcsepp átmeneti használata az orrdugulás enyhítésére
- mézes tea, torokfertőtlenítők használata torokfájás esetén
Antibiotikumok szedése nem ajánlott, mivel a nátha vírusos eredetű megbetegedés, az antibiotikum pedig bakteriális fertőzések ellen hatásos. Vírusos eredetű megbetegedésben akkor lehet mégis szükség antibiotikumra, amikor a vírusfertőzéssel való küzdelemben az immunrendszer túlságosan legyengül, így a további fertőzésekre fogékonyabb szervezetben úgynevezett bakteriális felülfertőződés is kialakul.
Hogyan kezelhető az allergia?
Az allergia kezelése különböző módokon történhet, a tünetek súlyosságától és az allergén típusától függően.
- Az antihisztaminok csökkenthetik a viszketést, orrfolyást és a tüsszögést.
- Szteroidos orrspray használatával hatékonyan leküzdhető az orrdugulás és a nyálkahártya gyulladása.
- Szemcseppek segíthetnek megelőzni a szemviszketést.
- Az immunterápia (allergénspecifikus deszenzitizáció) akár hosszú távú megoldást is jelenthet az allergiával szemben.
- Allergének kerülésével teljesen elkerülhetők a tüneteket. Pollenszezonban érdemes zárva tartani az ablakokat, gyakran hajat mosni és akár légszűrőket is érdemes lehet beeszerezni.
Szakember, például egy allergológus segítségét érdemes lehet akkor igénybe venni, ha a tünetek rendszeresen visszatérnek vagy nem reagálnak a szokásos kezelési módszerekre.
Fontos emellett azt is kiemelni, hogy az allergiaellenes tüneti készítmények legeredményesebben akkor használhatók, hogyha az allergén növény virágzása elején, a pollenszórás kezdetével egyidőben kezdi szedni a beteg.
Az allergia kezelésében ezért kulcsfontosságú, hogy a panaszokat okozó allergént már korán azonosítsuk. Allergén növény esetén érdemes nyomon követni az aktuális pollenjelentést és időben orvoshoz fordulni a szükséges gyógyszerek beszerzésének érdekében.
Nátha vagy allergia kisokos
Bár a megfázás és allergia tünetei hasonlóak lehetnek, az alábbi szempontok segíthetnek megkülönböztetni őket:
| Tünet | Nátha | Allergia |
| Kezdete | Fokozatos (2–3 nap alatt) | Hirtelen, az allergénnel való érintkezést követően |
| Orrváladék | Eleinte vizes, majd sűrűbb | Állandóan vizes |
| Tüsszögés | Időszakos | Sorozatos és gyakori |
| Szemviszketés | Ritka | Gyakori, intenzív |
| Láz | Előfordulhat | Szinte soha |
| Tartósság | Általában 7–10 nap | Hetekig-hónapokig fennállhat |
| Fertőző? | Igen | Nem |
Nem mindegy, mivel áll szemben
A nátha és az allergia közti különbségek felismerése kulcsfontosságú, hogy a tünetek enyhítése mellett akár a megelőzés is lehetővé váljon. Míg a náthával általában nem kell egy hétnél tovább küzdeni, addig az allergia akár hosszú hónapokra is megnehezítheti a beteg életét. Hogyha bizonytalan abban, hogy mivel is áll szemben, akkor ne halogassa a kivizsgálást! Egy pontos diagnózis rengeteg kellemetlenségtől kímélheti meg önt.
