A felső légutak szűkülete miatt kialakuló hangjelenséget sokan éppoly természetesnek veszik, mint a tüsszentést vagy a torokköszörülést. Az utóbb említett tünetek hátterében is meghúzódhatnak kezelendő betegségek, visszatérő horkolás jelentkezésekor azonban szinte kivétel nélkül javasolt fül-orr-gégészhez fordulni.
Az ébrenlét alatt feszes felső légúti izmok elalvás után ellazulnak, amelynek hatására a garat összeszűkül. A horkolás a gyorsult légáramlás, a kialakult szűkület és a laza szövetek következményeként keletkező hangjelenség. A kor előrehaladtával (az izomtónus gyengülése miatt) mindkét nem esetében fokozódik a tünet jelentkezésének a valószínűsége, férfiaknál azonban gyakrabban tapasztalható.
A horkolás önmagában nem tekinthető betegségnek, a hátterében meghúzódó eltérések azonban álmatlansághoz, ingerlékenységhez, csökkent libidóhoz, valamint életveszélyes állapotok kialakulásához – magas vérnyomáshoz, agyvérzéshez vagy szívinfarktushoz – is vezethetnek. Az érintetteknek tehát fontos utánajárniuk, mi váltja ki a jellegzetes hangjelenséget.
A horkolás okai
A horkolás kialakulásában a szájon át légzés is szerepet játszhat, amelynek hátterében anatómiai eltérések (például a fogak elhelyezkedése), az orrjáratok elzáródása (például megnagyobbodott orrmandulák, megfázás vagy allergia miatt), valamint helytelen berögződések is állhatnak.
Az említettek mellett a horkolás okai között említhető még az alvási apnoé, a helytelen alvási pozíció, az alváshiány, valamint az izomlazító hatással rendelkező szerek használata.
Amennyiben a horkolás hátterében megfázás vagy allergia miatt kialakuló orrdugulás áll, a tünetet kiváltó alapbetegség megszűnésével a zavaró hangjelenség is elmúlik.
A horkolást súlyosbító tényezők
A horkolás kialakulásának valószínűségét, valamint a tünet intenzitásának felerősödését az alábbi tényezők fokozhatják:
- Elhízás: a garatizomzat és a garatnyálkahártya közé rakódó zsírréteg szűkíti a garatot.
- Orrsövényferdülés: gátolt orrlégzést idéz elő.
- Orrpolip: szintén gátolt orrlégzést idéz elő.
- Dohányzás: az irritált gége-, garat- és orrnyálka duzzanata akadályozza a levegő áramlását.
- Alkoholfogyasztás: a szokottnál nagyobb mértékben lazulhatnak el a garatizmok.
- Terhesség: a rekeszizom elhelyezkedése csökkenti a mellkas térfogatát.
Amikor a horkolással szakemberhez kell fordulni
A hosszú távú következmények és szövődmények elkerülése érdekében, amennyiben az alábbi jelek közül valamelyik önt is érinti, kérje ki egy fül-orr-gégész véleményét:
- Reggelente gyakran tapasztal fejfájást.
- A kielégítő mennyiségű alvás ellenére rendszeresen fáradtnak érzi magát.
- Jelentősen romlott a koncentrálóképessége és ingerlékenyebbé vált.
- Éjszakánként arra ébred, hogy nehezen kap levegőt.
- Reggelente gyakran tapasztal szájszárazságot.
- Párja jelzi, hogy rendszeresen horkol.
Forduljon hozzájuk bizalommal!
Időpontfoglalás most!
